Iskolába lépő és iskolás korú gyermekek szókincsének mérése – szakirodalmi áttekintés

Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a családi háttér jelentősen befolyásolja az iskolába érkező gyermekek szókincsét. A kisebb, gyengébb szókinccsel rendelkező tanulók nehezebben tanulnak meg olvasni, ami későbbi tanulmányaik során lemaradást okozhat (Cs. Czachesz, 2014; Horváth, 2016; Juhász & Radics, 2018; Neuberger, Perfetti Stafura, 2014). Fontos ezért szegényesebb diákok diagnosztizálása, lemaradás okainak feltárása, és célzott fejlesztésük. Kutatásunk célja, feltérképezzük, milyen szókincsmérő tesztek állnak rendelkezésre hazánkban kerülő iskolás gyerekek részére, ezek módszereket használnak elsősorban. Kutatásunkat Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses (PRISMA) irányelvének alkalmazásával végeztük. szisztematikus irodalomfeldolgozás eredményeként összesen 14, alkalmazott szókincstesztet azonosítottunk. leggyakrabban főnevek, igék, melléknevek ismeretét vizsgálják. feltárt mintában mind expresszív, receptív szókincs mérésére hét tesztet azonosítottunk, nyolc-nyolc vizuális, illetve verbális használó mérőanyag. Sajnos többsége csak gyógypedagógai diagnosztika céljából, pszichológus általi felhasználásra engedélyezett, azonban fontos lenne, pedagógusok is ismerjék ezeket, valamint részükre álljanak olyan, osztálytermi környezetben diagnosztikai céllal használható mérőanyagok, amelyek megbízhatóan segíthetik beazonosítását, ezzel segítve fejlesztésüket.